BRODARICS ISTVÁN

élete és munkássága

1526. augusztus 29-e – a mohácsi csatavesztés napja- történelmünk egyik fordulópontja lett.

Természetesen a középkori önálló magyar állam sorsa nem éppen ezen a napon pecsételődött meg, hisz a bukás már régóta érlelődött, s talán még a csata után is lehetett volna még valamit tenni, de ez a nap mégis szimbólummá vált. Az ilyen sorsfordító történeti eseményeknek ritkán van méltó krónikása; olyan, aki a valósághoz ragaszkodva hitelesen írja le a nagy történeti összefüggéseket, az egyes emberi sorsokat, tragédiákat.

Az esemény korhű krónikása iskolánk névadója :Brodarics István.

Brodarics István az 1480-es évek elején (október 20-a körül)született Szlavóniában és a páduai egyetemen tanult.

1506-ban kánonjogi doktorként tért haza Magyarországra. Fényes hivatali és egyházi karriert futott be.

1512-ben Szatmári György nagyváradi püspöknek korlátnoki titkára volt. Mint pécsi prépost több ízben járt követségben Zsigmond királynál, 1525-ben pedig Rómában VII. Kelemen pápától pénzbeli segítséget kért a török ellen.

Erről az útjáról 1525. szeptember 13-án érkezett Budára.

1526. március 11-én a király az ország kancellárjának nevezte ki. Egyben ő a szerémi püspök is. Mint kancellár- a központi Állami Hivatal vezetője- ezen minőségben követte II. Lajost a mohácsi táborba.

Megmenekülve a halál torkából egy ideig Ferdinánd pártján volt, majd Szapolyai János párthíve lett.

1527-ben Lengyelországba megy, s a krakkói püspöknél Tomnicky Péternél tartózkodik. Itt írja Zsigmond lengyel király kérésére / aki egyben II. Lajos király nagybátyja volt / a mohácsi csata történetét, mely művét legelőször Pyrser Mátyás adta ki Krakkóban, De Coflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima desciptió, azaz magyarul : Igaz leírás a magyaroknak a törökkel Mohácsnál vívott csatájáról. A leírás legfőbb értéke a tartalmi gazdagság, az események drámai előadás, szinte filmszerű megjelenítése, a tragikus események légkörének hiteles felidézése.

Mikor került Brodarics Krakkóból vissza? Az időpont bizonytalan, annyit tudunk, hogy 1535-ben Frangepán Ferenccel és Verbőczy Istvánnal együtt ő alkudozott Bécsben János király részére fegyverszünetért.

1536. márciusában pécsi, 1537-ben váci püspök lett. Mint Szapolyai diplomatája 1539-ben Verbőczy Istvánnal ismét Lengyelországban járt, hogy megkérje János király számára Zsigmond király lányát, Izabellát, akit aztán Perényi Péter és Drugeth István társaságában Budára és Székesfehérvárra elkísért.

Jellemét és műveltségét tekintve a legjelesebb humanisták egyike volt.

Nevét többnyire Brodaricusnak, néha Brodarithnak írta.

Emlékét városunkban a tér és az iskola őrzi, egyetlenként az országban.

1539. november 7-én Vácon hunyt el.

Névadás…

Mohács város épülő lakótelepén 1981-ben került átadásra az új oktatási intézmény.

Felvetődött a nagy kérdés: milyen nevet kapjon a létesítmény. Az épület előtt található térnek Brodarics volt a neve, így lett Brodarics Téri Általános Iskola.

Az akkori politikai vezetés nem vette jó néven, hogy az általános iskola egy püspök nevét viselje, majd a következő magyarázat született: nem a püspökről, hanem a térről nevezték el. Így szemet hunytak felette.

Az iskola sokáig Brodarics Téri Általános Iskola volt, majd 2005-ben felvette Brodarics István teljes nevét, ezzel teljesedett be a tisztelgés a nagy humanista, a kiváló diplomata előtt.

A mohácsi csata 480. évfordulóján vendégek érkeztek a horvátországi Koprivnice Heresin nevű elővárosából, Brodarics szülőhelyéről, ekkor értesültek arról, hogy városunk legfiatalabb iskolája kalandos sorsú honfitársuk nevét viseli valamint a közösség őrzi és ápolja a nagy humanista emlékét.

Majd 2010 májusában egy váratlan meghívó érkezett Mohácsra.

Koprivnice vezetése úgy döntött, hogy a helyi kis templom falára emléktáblát helyeznek el a város híres szülöttének, Brodarics István püspöknek. A felavatására iskolánk igazgatóját, Szenn Istvánnét kérték fel.

Az emléktábla leleplezése egy rendkívüli, minden percében megható esemény keretében történt, amely hűen igazolta, hogy Brodarics István emlékét tiszteli és őrzi a helyi lakosság.

A küldöttség tagjai: Käszné Lebő Zsuzsanna alpolgármester asszony, Báráczné Németh Mária tolmács, Szenn Istvánné címzetes igazgatóné, Brecska József sofőr

A tábla szövege magyarul:

EMLÉKÜL HERESIN NAGYJAINAK

Brodarics István

(1480 Heresin-1539 Vác)

püspök, író, humanista

Padovában szerzett doktori címet, esztergomi kanonok, pécsi, váci és szerémségi püspök, országgyűlési képviselő, királyi kancellár, diplomata,

kiemelkedő történelmi és politikai művek szerzője